Hadik | 2016. március 7.
A Hadik Kávéház a "lágymányosi pampák" (ahogy Kosztolányiék nevezték előszeretettel a városrészt) egyik legendás kávéháza volt. Ide járt a '20-as években Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső feleségeikkel, akik mind a környéken laktak (nevüket ma terek, utcák őrzik), de gyakran megfordult itt Móricz Zsigmond is (aki egyik írásában egy József Attilával a Hadikban történt találkozását is megörökíti), de a fiatal Déry Tibor és írók, szerkesztők, értelmiségiek, a kor ünnepelt bohémei is itt vertek tanyát.
A kávéház fénykorát Kaiser Adolfnak köszönheti, aki 1922-ben vette át a kávézót és a közelben lévő Hadik Laktanyáról Hadik Kávéháznak keresztelte el. Bár a kávéjáról az a hír járta, hogy eléggé rossz volt, a hely így is legendássá vált, elsősorban azoknak köszönhetően, akik idejártak. A háború és a 20. század történelmi viharai ugyan időlegesen elmosták a nagyszerű kávézót, nem véletlen, hogy a kerületi lakosok régóta nagy érdeklődéssel várják, mikor nyitja meg újra kapuit.
2010-ben a Hadik eredeti pompájában éledt újjá, mégpedig oly módon, hogy a Hadik-házban két vendéglátó és kulturális tér került kialakításra: a klasszikus Hadik Kávéház, mely a nagy elődök szelleme előtt tiszteleg kialakításával, régimódi, polgári kávéházi modorával, mellette szoros közelségben, de elkülönülten a Szatyor Bár és Galéria, amely a századelő bohém világát progresszívebb, maibb hangulatban értelmezi újjá. Mindkét hely sajátja az erős kulturális profil.
A Hadik irodalmi estek, civil rendezvények, beszélgetések, zenei produkciók és kiállítások állandó otthona, amellyel az üzemeltetők szándékai szerint sikerülhet feltámasztani az oly régóta áhított kávéházi életet, amelynek a Hadik fénykorában az egyik legerősebb bástyája volt.